2014. április 29., kedd

"CSOPORTHÁZAS KÖZÖSSÉGI LAKÓHELY" - JELENTKEZZ ITT

Csoportházas közösségi lakóhely
-
a társadalmi és városi diverzitásért

A BME Lakóépülettervezési Tanszékén egy 1 éves kutatást csinálunk egy lehetséges "Csoportházas közösségi lakóhely" létrehozásáról a budapesti "agglomerációban". A kutatást a Holcim Hungária Otthon Alapítvánnyal és a Városkutatás Kft-vel közösen készítjük fiktív jövőbeli "lakók", közgazdászok, szociológusok és építészek bevonásával. Ha szívesen részt vennél ebben az izgalmas kutatásban, akkor jelentkezz "jövőbeli lakónak" itt.

A fiktív lakók feladatai: 
- játékos részvétel a fiktív cohousing lakójaként a létrehozás és tervezés folyamatában (helyszínkeresés, közösségi szabályok meghatározása, közösségépítés - lakótársak megismerése, a csoportház építészeti kialakításának közös tervezése a lakótársakkal és szakemberekkel, ...)
- havonta egy lakóközösségi találkozón való részvétel (június, július és szeptember)
- 1 db 3 napos hétvégi workshop-on való részvétel (augusztus)


A JELENTKEZÉSI LAPOT itt tudod kitölteni: KLIKK

Ha bármilyen kérdésed van szívesen megválaszoljuk. Írj a projekt email címére, amit itt találsz: KLIKK

További információk folyamatosan a Közösségben Élni facebook-os felületén, a pinterest-en illetve itt a blogon.
Facebook: https://www.facebook.com/kozossegbenelni
Pinterest: http://www.pinterest.com/kozossegbenelni/csoportházas-közösségi-lakóhely/
Blog: www.kozossegbenelni.blogspot.com

A kutatócsoport tagjai: Babos Annamária (építész), Horogh Petra (építész), Komlósi Bence (építész), Konczné Theisler Katalin, (építész), Lukács Zsófi (építész), Paskuj Benedek (szociológus) és Somogyi Flóra (szociológus).

Pár kulcsszó a kutatás kapcsán:
- csoportházas beépítés
- közösségi lakóhely
- csoportházas közösségi lakóhely
- a kutatás módszere
- csapatmunka és participatív elemek
- a program a Holcim projekt definíciója szerint
- helyszínnel szemben támasztott követelmények
- elvárások

Csoportházas beépítés (alacsony, intenzív)
A város külső területein szinte átmenet nélkül érkezünk a sűrű beépítésű, magasházas övezetből a ritka beépítésű családi házas lakóövezetbe. A két szélsőség - ami társadalmunkat is jellemzi - épített környezetünkben itt kézzel foghatóan testet ölt. Az alacsony, intenzív beépítések köztes sűrűségükkel a hiányzó átmeneti jelleget tudják megteremteni, elérhető lakást kínálva a középosztálynak. Az itthon kevéssé elterjedt csoportházas beépítés megjelenése előremozdítja a hazai lakáskínálat színesedését, lehetőséget ad a diverzitás nagyobb mértékű megvalósulásának.. Az átmenet nélküliség, a köztesség (köztes sűrűség, összekötő közeg) hiánya általános jelensége a magyar városnak.

Közösségi lakóhely
A város lakója többnyire nem ismeri a szomszédait. Elszigetelten él a lakásában, miközben sok idősnek, szinglinek, a gyermekét egyedül nevelő szülőnek, nukleáris családnak igénye lenne elérhető, teherbíró kapcsolatokra a lakókörnyezetében.
A közösségi lakóhely (cohousing) olyan lakozási forma, amelyekben a lakók és a használók közös célok és érdekek mentén, a közösségi összefogás erejével fejlesztik lakozási feltételeiket és lakókörnyezetüket. A lakók önkéntesen és tudatosan vállalják a közösséget egymással, az általuk meghatározott mértékben közös tereket, feladatokat, tevékenységeket osztanak meg egymással. Alulról - bottom-up - kezdeményezett szerveződésüknek köszönhetően maguk fogalmazhatják meg igényeiket és együttesen találhatják ki, hogy miként szeretnének élni.

Csoportházas közösségi lakóhely
A projekt a fenti két jelenséget célozza meg. Olyan - Magyarországon még kísérleti modellnek számító, de Nyugat-Európában elterjedt - modellt keres, ahol a lakók szomszédsági együttműködése a cohousing elvei alapján és a köztes, átmeneti jelleg az alacsony-intenzív beépítési formával együttesen valósul meg. A helykeresés megalapozását, a társadalmi és városi beágyazottságot a szociológiai, gazdasági és építészeti előtanulmányok biztosítják. A tervezés a fenntarthatóság, a közösségi együttműködés, a participatív részvétel eszközeivel él. A kutatás a fenntarthatóság három elvével összhangban törekszik a “sharing economy, sharing social goods, sharing environment” hármasának gyakorlati megvalósítására.

A kutatás módszere
A kutatás a “research by design”, “research by practice” módszerének alkalmazásával egy gyakorlati kísérlet elvégézésére és annak monitoring vizsgálatára épít. A cohousing tervezésére jellemző participatív eszközökkel egy közösségi lakóhely létrehozását modellezi, négy munkaszakaszban bevonva egy önkéntes csoportot. Az önkéntesek vállalják, hogy a virtuális közösségi lakóhely létrehozói és lakói lesznek, létszámuk minimum 20 fő.

Csapatmunka és participatív elemek
A kutatás két gyakorlati eleme a csapatmunka és a participatív elemek. Az építészekből és szociológusokból álló csapat munkája készíti elő az egyes munkaszakaszokat: elemzéseket, interjúkat készít, módszertant dolgoz ki. A lezajlott eseményeket kiértékeli, dokumentálja.
A participatív elemekbe a csapat bevonja az önkénteseket. Munkaszakaszonként egy-egy találkozóra kerül sor. A harmadik munkaszakaszban az alternatív programok kidolgozásához egy hosszabb workshop kerül megrendezésre, ahol az építész csapat vezetésével a lakók maguk tervezhetik meg otthonaikat és környezetüket, közösségi és játékos módszerek segítségével.

A program a Holcim projekt definíciója szerint
Zöld mezős városi agglomeráció kompakt építészeti megoldásokkal és kooperáción alapuló közösségi lakhatási formákkal történő benépesítése (co-housing), amely alternatívát kínálhat az extenzív területfelhasználáson alapuló családi házas beépítési módokkal szemben. 

Helyszínnel szemben támasztott követelmények
Olyan Budapest külső kerületeiben vagy közvetlen vonzáskörzetében fekvő, zöldmezős vagy bontandó területet keresünk, amely alkalmas hozzávetőleg 20-30 lakásos, csoportházas cohousing beépítés kialakítására. Mivel a projekt a szociális lakhatás kategóriájába sorolandó, ezért a jó megközelíthetőség, a szociális ellátások, kulturális létesítmények gyalogos elérhetősége fontos szempont. Emellett bizonyos közösségi funkciók hiánya szempontjából a lakókörnyezetben a cohousing hiány-betöltő szerepet is vállal, közösséget alkotó lakóinak megválasztásában, közösségi tereik, az önkormányzattal együttműködésben esetlegesen felvállalt feladataik megállapításában a hiányzó funkciók pótlása is szerepelhet.

További szempontok
- Budapest peremkerületeiben vagy agglomerációjában fekvő zöldmezős terület
- minimális méret 1 hektár (30 lakás/ ha lakássűrűség)
- szociális lakhatásra alkalmas terület
- jó megközelíthetőség gyalogosan illetve tömegközlekedéssel (maximum 50 perc- 1 óra Budapest központjától)
- szociális ellátások elérhetősége: orvosi rendelő, óvoda, iskola, bolt
- önkormányzat együttműködési készsége, támogatásának mérétéke (mennyiért adná a telket, milyen alternatív támogatásokat/ kedvezményeket/ együttműködési lehetőségeket tudna nyújtani)


A kutatás gondolatait, anyagait folyamatosan elérhetővé tesszük majd a facebook-on, pinterest-en és a blog. Ha bármi észrevételed, kérdésed merül fel a témával kapcsolatban, kérünk osszd meg velünk!


Üdvözlettel:
a kutatócsoport tagjai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése