Építsünk Együtt! LEGO felnőtteknek! 1. rész - egy budapesti építőközösség története

Ábra 1 - Építsünk együtt!

A következő szöveg alapjául Bartha András Márk interjúja szolgál, amit 2013.06.14-én készített az egyik lakóval (aki anno kezdeményező is volt).

1. Mi a jogi formája a háznak (lakásszövetkezet, társasház stb.)?
Társasház.

2. Mikor jött létre és mi volt a fő cél?
1968-70 között épült: '68-ban talajmechanika, ‘71-ben költözés.
Kis pénzű emberek akartak olcsón, jó helyen (közlekedés, infrastruktúra) lakni.

3. Ha jól tudom építőközösségként kezdték, mennyire volt ez anno elfogadott építési forma, honnan tudtak róla, milyen állami, banki támogatást kaptak anno?
Igen, építőközösséget alkottak. Nagyon fontos, hogy pénzük nem volt, viszont szellemi tőkéjük sok. Úgy válogatták össze egymást (régi ismerettségek alapján), hogy legyen mindenféle szakma (építész, kőműves, gépész, villanyszerelő, gépkezelő, lakatos). Mindenki hozta a +1 barátját, rokonát, és minden nap munka után, ill. hétvégente dolgoztak. Semmi másra nem költöttek pénzt, csak az anyagokra és a közműbekötésekre. Munkagépeket a munkahelyeikről kaptak kölcsön ingyen (önköltségi áron). Nem derült ki honnan tudtak róla, de akkoriban ez elterjedt volt, azon a környéken is épült még 1-2 ház így. Az OTP-től kaptak kölcsönt, fejenként 110.000 FT-ot, 2-8%-os kamatra, 30 évre. Ütemezve kapták a pénzt, nagyjából megépült szintenként. Az állam anyagilag nem támogatta, de teljesen elfogadott és legális építési forma volt.

3. Hány ember kezdeményezte és hányan lakják?
9-en kezdték, fiatal házasok: 18-20 ember, ma is kb. ennyien vannak, de 80%-ban már új lakók.

4. Milyen közösségi élet volt a házban a kezdetekkor és milyen ma?
Nagyon vidám élet volt, a környéken csodájára jártak: kertipartik, pörköltverseny, non-stop ping-pong, szülinapok, névnapok. De azért nem volt kommuna, csak úgy nem sétáltak be egymáshoz. Mára már "elkopott": megöregedtek, lecserélődött a lakóközösség, és senki sem kezdeményez. De azért jó a viszony.

5. Hogy néz ki a ház szervezeti felépítése? 
Sima társasház, a lakásméretek szerinti közös költség és szavazati súly (3 méret: 55, 65 és 75 m2), az egyik lakó a közösképviselő.

6. Hol van? 
Budapest XIV. kerület, Zugló, a Róna utca kertvárosias, szabadon álló ”társasházas” (többlakásos ház) környéke.

7. Hány lakás van benne?
9 (3 szinten).

8. Egyéb
A telket úgy szerezték, hogy a tulajnak (órásmester) felajánlottak egy lakást a leendő házban, és ő elfogadta (utána rögtön eladta). Nem lehetett előre tudni ki melyik lakást kapja meg, az elkészülés után sorsoltak. Ezért mindenki rendesen dolgozott végig. Az anyagbeszerzést úgy oldották meg, hogy volt egy megbízható emberük, aki napközben mindent megvett, és otthagyta az építkezésen, amíg a többiek a rendes munkahelyükön voltak és nem tudtak a házépítéssel foglalkozni. Volt néha, hogy az egész országban nem volt cement, persze így-úgy sikerült szerezni, sőt a helyi rendőrkapitány tőlük kért később. Nem volt gáz az utcában, de addig kilincseltek, amíg sikerült elintézni. Eredetileg közös szilárdtüzelésű hőközpontot terveztek. Egy másik hasonló háznál, az emberek munkahelyei adtak kölcsönt, cserébe 5-10 éves munkaszerződésért.


Kép forrása:
Ábra 1 – http://www.buildtogether.com/uploads/images_for_site/bt_2012_large.jpg letöltve: 2013.11.01.

Megjegyzések