Megjelent egy magyar nyelvű könyv Kiss Ferenc tollából a szociokrácia témájában.
Az ajánlót maga az író szerkesztette a Közösségben Élni blogjára.
Beszereznél egyet? Katt ide.
A szociokrácia jelentése: társak uralma, a holakráciáé egymásba ágyazódó holonok, azaz holarchia
uralma. Az első Hollandiában keletkezett a múlt század 70-es éveiben, a második az évezred első
évtizedében az USA-ban. Mindkettő az üzleti szférából indult el, de érdekes módon spirituális
gyökereik is vannak. A szociokrácia a kvéker ügyleti gyűlés konszenzusos hagyományát eleveníti föl,
míg a holakráciát kialakulása idején a szociokrácia mellett elsősorban az integrál elmélet ihlette.
Mi a közös ebben a két egymással rokon szervezeti módszertanban? Alternatívát kínálnak a
hagyományos vezetői hierarchiával szemben: szétosztják az irányítást a szervezeti egységek között,
és nagy fokú autonómiát biztosítanak a munkacsoportoknak. A csoporttagokra hárul a munka
szervezésének feladata, és a holakráciában a munkatársak végzik az operatív koordinációt is.
Mindkettő tág teret nyit az önszerveződés előtt, de a humanisztikus és a demokratikus értékeket úgy
építi be a döntéshozás struktúrájába és eljárásaiba, hogy az eredményes munkavégzés követelménye
se sérüljön. Segítségükkel a közösségek szervezetté, a szervezetek pedig közösséggé válhatnak, de
úgy, hogy közben eredeti identitásukat is megőrzik.
Tanulmányomban, mely hosszú tapasztalatgyűjtés és kutatómunka eredménye, azonos szerkezetben
mutatom be a címben szereplő modelleket. Sorra veszem a történeti hátteret, az alapelveket és a
strukturális jellemzőket. Megvizsgálom, hogy milyen értékeket tükröz, és milyen kulturális
jellemzőkhöz illeszkedik a két struktúra. Nem feledkezem meg a felhasználási tapasztalatokról és az
alkalmazhatóság feltételeiről sem. Ezután összehasonlítom és szélesebb szervezetelméleti
kontextusban is elhelyezem a két módszertant. Ennek során a szervezeti fejlődést az integrál elmélet
alkalmazásával egyidejűleg négy dimenzióban vizsgálom. Megpróbálok választ adni arra a kérdésre,
hogy milyen egyéni értékrenddel, vállalati kultúrával és szervezeti praxissal van szinkronban az
elosztott struktúra. A tanulmányt három magyar vonatkozású esettanulmány és az alkalmazhatóság
feltételeinek összefoglalása zárja.
A könyvből üzleti és civil szervezetek mellett alternatív közösségek is hasznos útbaigazításokat
meríthetnek. A szociokratikus döntéshozást cohousingok is előszeretettel alkalmazzák világszerte.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése